Hey!
Szóval, ez egy picit másabb történet, amolyan lejáratókampány a szememben, a történet, amit azért írtam, hátha megutálom, de mégse.
Figyelem! A történetben droghasználat és korhatáros jelenet is megjelenik!
-
- De ő csak egy narkós némber! Nem kéne szeretned, undorodnod kéne tőle!
- Basszus, én akkor is szertem. Vita lezárva. - már nagyon elegem volt. Napok óta csak ezt hallgattam. Rossz fiú, és? A lányoknak mindig azok jönnek be, nem? Dehogynem.
Beléptünk a másik épületbe, és megláttam őt, épp a büfében állt sorban. Lehet csak képzelődtem, de rám nézett, és dobott felém egy féloldalas mosolyt. A pulzusom hirtelen megduplázodott, a légzesem akadozott. Mindig ez történt, ha megláttam őt.
Később ismét találkoztam vele. Meglepő dolog történt akkor.
- Szia. - hallottam meg mögöttem rekedtes hangját. Hirtelen megfordultam, és minden lélekjelenlétem összeszedve válaszoltam neki.
- Sz-szia, Mark.
- Hétvégén lesz nálam egy kisebb buli. Lenne kedved eljönni? - ismét féloldalas mosoly játszott ajkain. Ó, azok az ajkak...
- P-persze, szívesen. Ottleszek. - halvány mosolyt eresztettem felé. - Szuper. Szombaton 5-kor nálam. Várlak. - elhaladt mellettem, s közben lágyan végigsimított derekamon.
- Mit akart tőled? - kérdezte aggódva a barátnőm.
- Meghívott a szombati bulijába.
- Jézusom, remélem nem mondtál igent.
- Miért ne mondtam volna? Végre észrevett..
- Te tényleg a vesztedet akarod?!
- Jaj, ne csináld már! Annyira biztos nem romlott...
Milyen szép is volt ezt hinni, hogy a lányok csak túloznak, és ő igazából jó ember. De csak akkor jöttem rá, igazuk van, amikor már túl késő volt.
Sikerült elkéretőznöm a bulira, így már 2-kor elkezdtem készülődni. Kivasaltam a hajam, felvettem a legszexibb ruhám, és időben beért a buszom is. Viszonylag hamar el is találtam a címre, amit megadott.
Félénken csengettem be a hatalmas házba. Fél perc sem telt belé, hatalmas vigyorral arcán sietett kifelé, hogy beengedjen.
- Hát tényleg eljöttél. Szuper!
- Megígértem, így itt vagyok. - válaszoltam, majd becsukta mögöttem a kaput.
- Mellesleg nagyon szexi vagy. - harapott alsóajkába, miközben végigmért. - Többször öltözhetnél így.
- Ó, hát izé... - hihetetlenül elpirultam, és látva zavaromat nem firtatta tovább a témát.
Beléptem a lakásba, és azonnal megcsapott a cigifüst és az alkohol szaga. Körbepillantva realizáltam, hogy bizony én vagyok a legfiatalabb. A srácok mind Mark haverjai voltak, és évfolyamtársai, a srácok barátnői pedig legalább 2-vel felettem járhattak.
- Skacok, ő itt Eleanor. - jobb karjával átkarolta a derekam, a szívem pedig elfelejtett dobogni. Fülemhez hajolt, és lágy hangon belesuttogott. - Mit kérsz inni?
- Öhm, mindegy. - makogtam, mire eltűnt a konyhában, ahonnan egy sörrel tért vissza. Kinyitotta, majd miután átadta, ledobta magát a kanapéra, és engem is oda invitált. Melléhuppantam volna, de az utolsó pillanatban derekamnál fogva az ölébe húzott.
Az idő telt, én még mindig Mark ölében ülve ismerkedtem a többiekkel, akik egész jófejnek tűntek. Már a sokadik fajta alkohollal kínáltak, és én mindet elfogadtam.
- Kipróbálod? - nyújtotta felém az épp meggyújtott cigijét, amit lelkesen átvettem, és hatalmasat szívtam belőle, ami mosolyra késztette őt. - Jó arc vagy, tetszel nekem. - súgta fülembe, közben hátamat simogatta.
- Annak örülök. - mondtam, és kifújtam a füstöt. Jószívűen nekem ajándékozta a szálat, aminek úgymond örültem. Még nem fogtam fel, hova vezet ez az egész, és hogy a tetteimnek milyen következményei lesznek. Csak az érdekelt, hogy vele vagyok, valamint hogy a régóta bennem gyűlő bánatot kiadhatom magamból. Eddig is megesett, hogy mindezeket bele akartam folytani alkoholba vagy esetleg egy szál cigibe.
Az idő telt, Mark kezei lágyan cirógatták hol a vállaim, hol a hátam, esetleg a combom szoknya alól kivillanó részét. Már kezdtem érezni az alkohol hatását, és már a második szál csikkjét nyomtam el.
- Jól érzed magad? - kérdezte arcán pajkos mosollyal.
- Igen. Nagyon. - rég nem látott vidámság csengett a hangomban.
- Van valamim amitől mégjobb lesz. Kipróbálod? - nyitott tenyéreben néhány apró bélyeg volt.
- Ez az amire gondolok?
- Pontosan. Kipróbálod?
Körbepillantottam, a többiek épp menni készültek.
- Mennem kéne..
- Már nem fogod elérni az utolsó buszt. Nyugodtan ittaludhatsz. Na?
Mélyen kék szemeibe néztem, mikor már csak ketten maradtunk a lakásban.
- Tudod.. - kezdtem halkan. - Már jó ideje ki akarom próbálni az LSD-t. De.. tudom hogy ez káros, mert rászokok, és...
- Egy alkalomtól még nem biztos, hogy rászoksz.
Tekintetem a tenyerére siklott, és kissé remegő kézzel elvettem egyet.
- Vigyázol rám a trip alatt?
- Azért vagyok itt. - mosolya bizalmat öntött belém. Azonnal nyelvemre helyeztem a kábítószert, és ölelő karjaiban vártam a hatást.
Csodálatosabb utazásom volt, mint azt valaha vártam. Hihetetlen szeretetet es boldogságot éreztem közben. Ezeket tetőzték apró puszijai a homlokomon, majd az első lopott csók is. A tudatom egyáltalán nem volt tiszta, de ajkait még így is megtaláltam. Szinte faltuk egymást, aztán hirtelen minden elsötétült...
Mikor kinyitottam a szemem, a reggeli Nap sugarai melegítették bőröm. Egy ágyban feküdtem, feltehetően Mark ruháiban. Mikor öltöztem át?
- Jó reggelt. - csókolt nyakamba.
Megfordultam, ő egyszál boxerben feküdt mellettem. Az ágy körül szétdobált ruhadarabok feküdtek.
- Mark.. - ültem fel fájó fejjel. - Mi.. lefeküdtünk? Mármint, érted..
- Értem én. Igen, lefeküdtünk. De miért kérdezed? Annyira rossz volt, hogy el is felejtetted?
- Igazából a fél éjszaka kiesett, szóval..
- De akartad nem? Vagyis már tökmindegy, megtörtént.
Magam elé meredtem. Direkt bedrogozott, hogy megerőszakolhasson? Valóban ilyen lenne?
A gondolatra hirtelen teljesen kitisztultak érzékeim, és fájdalom mart az alhasamba. Odakaptam a kezem, és kissé összegörnyedve próbáltam enyhíteni a fájdalmam.
- Ez volt az első? - kérdezi hangjában lehelletnyi aggódással.
- Józanon és betépve is. - lassan enyhül a fájdalom.
- Azért annyira nem voltál betépve..
- Éreztem a színek illatát. Na jó nem. De érted.. - lassan felemeltem a fejem, és kék szemeibe fúrtam a tekintetem. - Nekem ez sok volt..
- De tetszett? Azt mondtad régóta ki akarod próbálni.
- Hát, tény mi tény, jobb volt mint amire számítottam. Szinte éreztem elpárologni belőlem a bánatot.
- Van még, ha gondolod adok.- arcán laza féloldalas mosolya terült el. Gyorsan kellett döntenem. Számolnom kellett volna a következményekkel is. De nem tettem.
- Egy-kettőt elfogadnék.. Ha nem baj..
- Dehogy baj. - a mosoly már nem hervadt le ajkairól, mert elérte amit akart. Teljesen elrontott...
Hazatérvén biztonságos helyre rejtettem a kábítószert, és szinte meg is feletkeztem róla.
Aztán a következő héten jött egy rosszabb nap, sok stresszel és bántással. Az életkedvem szabira ment, és éreztem rámtelepedni a sötétséget. Ekkor jutott eszembe a fiúkban lapuló LSD. Amint lehetett, felhasználtam egyet. Ez a trip, ha lehetséges mégjobb volt, mint az első.
2 hét múlva már nem maradt, de éreztem, szükségem van rá. Olyan boldog akartam lenni, mint a trip közben, nem értem be a gyenge kis flashback-ekkel. Ígyhát szünetben felkerestem Markot.
- Szia, légyszi, beszélhetnénk?
- Persze. - mosolygott, és félrehúzódott velem, hogy ne hallhassák miről beszélünk.
- Mit szeretnél?
- Kéne még.. - elharaptam a mondat végét. Nem akartam bevallani magamnak, hogy drogos lettem.
- Rendben. De annak ára lesz.
- Mennyi? - kérdeztem kissé aggódva. Márcsak kevéske zsebpénzem maradt.
- Nem pénzre gondoltam. - arcán újfajta mosoly jelent meg. Szemeiből perverzség és vágy sütött.
- A-akkor mire? - kérdeztem félve.
- Hát tudod, lehet hogy te nem emlékszel a kis ágyjelenetünkre.. - arcom egyre jobban vörösödött attól amit mondott. - De én igen, és nagyonis élveztem. Ismétlés fejében kaphatsz még.
Ajkamba haraptam. Ér annyit néhány órányi felhőtlen boldogság, hogy cserébe egy végzős kurvája legyek?
Próbáltam elhitetni magammal, hogy csak most az egyszer lesz ez, le fogok állni a cuccal, így beleegyeztem.
- Mikor, hol?
- Na, ezt már szeretem. Huh, hát hány órád lesz?
- 9 lenne, de az utolsó kettő elmarad, szóval van szabad másfél órám.
- Szuper. Órák után nálam.
Szörnyen éreztem magam a rövid úton a gimi és Markék között. Próbáltam a pozitív oldalát nézni, hisz, ha azt vesszük, fülig bele vagyok zúgva Markba, de mégis..Ez valahogy mégsem olyan. Csak azért teszem meg, mert kábítószert akarok szerezni. Lényegében a kurvája vagyok. Hm, anyu biztos büszke rám. Vagyis lenne, ha tudná. De természetesen nem tudja.
- Hellóka. - nyitott ajtót. - Gyere csak beljebb. - derekamnál fogva magához rántott. - Dobd csak le a cuccod. A szobámban várlak. - suttogta ajkaimra, majd felszaladt a lépcsőn.
Lapakoltam minden cuccom a kanapéra, és lehámoztam a lábamról a nyúzott Conversem.
Pár perccel később félénken léptem a szobájába.
- Megkérhetlek valamire?
- Attól függ.
- Kérlek.. ne légy túl vad. Ez lesz az első alkalom, hogy tudatomnál is leszek közben.
- Nem ígérek semmit. - duruzsolta nyakamba, miközben már próbált megszabadítani ruháimtól.
Fájdalommal, és jónéhány bélyeggel távoztam. Nem volt túl gyengéd, mit ne mondjak. Csupán akkor állt le, amikor már hangosan zokogtam a fájdalomtól. Nem tudom megérte-e. Valószínűleg nem...
Sőt, biztosan nem érte meg. Nem tudtam tartani a magamnak tett ígéretem. Nem az volt az egyetlen alkalom. Túlságosan ráfüggtem a szerre, így gyakori vendég lettem Mark ágyában. A sokadik alkalomra már hozzászoktam a fájdalomhoz, és csak egyszerűen túl akartam lenni rajta. Természetesen hogy utána azonnal betéphessek. Mert a trip alatt legalább nem marcangoltam magam, amiért tönkretettem az életem. Egy lecsúszott drogos lettem 15 éves létemre. Egy drogos, akit szinte minden héten megerőszakolnak, csak hogy hozzájusson az újabb adagjához. Tűnődés nélkül rávágom, hogy erőszak. Egyszer sem akartam igazán, sőt egyáltalán nem akartam lefeküdni Markkal. Csak kihasznált.. Rászoktatott egy elég kemény drogra, hogy utána némi zsarolással bármikor ágybavihessen.
Saját hibámból tanultam meg, hogy a lányoknak igaza volt. Mark egy velejéig romlott alak. De most már tényleg késő. Már csak egy kiút van ebből a helyzetből. Kettőt tippelhetsz.
Érdekes dolog, ha az ember lánya 15 évesen szuicid hajlamokkal küzd - na jó, igazából nem küzdök. Inkább feladom. Már nem bírom ezt tovább, mert már a tripek sem hozzák a várt boldogságot.
Drága olvasó, ki most ezt olvasod, ezek az utolsó soraim. Nem hittem az óva intő szavaknak, s hát ez lett a vége.
Viszlát..
